Szerelem nélkül nem is éltél..

-
Kedves Barátaim!

Miért féltek a szerelemtől? Miért féltek lelketek odaadni másnak? Miért féltek szeretni? Miért bujdostok, miért fojtjátok el az érzelmeiteket? Miért? Miért? Miért?
Hiszen lelketek másra sem vágyódik, csak arra, hogy szeretve legyen és hogy szeressen! De Ti ismét ego uralta világotoknak hisztek és tartózkodtok eme csodálatos, magasztos, felemelő érzéstől. Meg merem kockáztatni, már sejt szinten is alig emlékeztek rá.
Ez természetesen ismét csak a hatalomnak a játéka, mely arra való, hogy messzire szakítson benneteket önmagatoktól. Hiszen ebben a csodálatos mámorban tudtok a legjobban magatokra eszmélni, ahol nincs kétség, csak egység! Mert a két lélek egyesül. Egyesül a nászban, amivel őrületes magasságokba és távlatokba tudtok teremteni.
Nem, ez nem csak egyfajta álomvilág ez nem csak az a fajta csöpögős nyál, amire most sokan gondoltok.
Itt a probléma. Sokat gondolkodtok és nem hagyjátok felszínre törni önvalótokat, ami csodálatos dolgokra képes. Vágyjátok a talmi örömöket, melyek pillanatok alatt elillannak.
De a lélek szerelme az más. Az olyan teljes, az olyan mély, az olyan megmozgatós, bizsergetős, erős, akarom mondani leírhatatlan. A szívemmel együtt kolompol, a lelkemmel együtt lát, a gyomromban érez. Olyan megnyilatkozásai vannak, amikre GOND-o(ö)lni nem lehet.
Szabadítsátok fel előbb önnön, majd egymás lelkeit.
Olyan sokat raboskodtatok már, hogy kijár nektek ez a virágzás, ez a termés, ez a beteljesülés.
Ha most az életetekben nem használjátok ki ezt az érzést, késő lesz már a halálos ágyon sopánkodni, sírni, könyörögni, visszagondolni és vágyakozva csak annyit mondani: "..de jó lett volna.."

Szerelemmel teli életet kívánok!
N. :)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megengedem magamnak a szerelmet...

-
Kép
.., hogy szeretve legyek. Minden bizonnyal nem csak én vagyok/voltam abban a cipőben, akivel kiskorában elhitették, hogy ő nem szerethető, hogy hülye és hogy sorolhatnám. Ezek az emberek, vagyis mi: nagyon nehezen engedik meg maguknak azt, hogy szeresse őket egy másik lélek. Talán még fiatalabb korodban igen, de akkor is lesz majd valami kifogás meg nyafogás azért, hogy vége legyen a kapcsolatnak. Meg is történik. Aztán egyedül marad. Majd jönnek a próbálkozások, de az ember, akit sosem szerettek: megtiltja magának a továbbiakban is, h szeretve legyen, hiszen ez égett a tudatalattijában, ami az élet minden területén átveszi a hatalmat a tudatos vagy tudattalan emberi lény felett. És jön a verkli. Ezt ezért, azt meg azért löki el magtól és közben azt mondja, hogy ez az ember ezért, az meg azért nem való hozzá. Persze ezt csak az ego mondja, hogy alátámassza és megtartsa a szeretetlen állapotot. pedig az nem vezet sehova. Öl, butít, elvesz, rombol. Nem a szerelem az, ami ezt teszi. Ez me
További információk

Kapcsolatok II.

-
      Van a szerelem és van az érzés, ami nagyon jó. Nagyon jó is lehetne, ha elmédet nem állítanád mellé őrzőnek, hogy mindenről lebeszéljen. Ti annyira féltek. Azt mondjátok, hogy a szerelemtől féltek , féltek, hogy kihasználnak benneteket. De kit lehet csak kihasználni? Aki nem tudatos, aki nincs tisztában Önnön magával. És aki, (most jön csak a fekete leves) aki nem is akarja magát megismerni, mert bár titkon sejti, hogy milyen is ő, de nem vallja be magának, hanem minden maszlaggal takarja azt el. Azt hiszi, hogy így jobb!       Szóval sokan vagytok a várakozás álláspontján, de mire vártok? Hogy majd elillan személyetek azon része, akivel nem vagytok jóban? Amely rész miatt pontosan ugyanolyan tükröket, vagy épp az ellenkezőjét vonzzátok magatokhoz azért, hogy el tudjátok fogadni magatokban és tudjátok orvosolni énetek azon részét, mely most, vagy előző életetekben sérült. De mihelyst megérzitek, hogy egy adott ember felől több energia árad: akkor beindul bennetek a félelemérzet,
További információk

A változás örök..

-
..és ráadásul, ahol én megjelenek, ott tuti elkezdődik a változás. Tudom, nagy feladat, hogy másoknak megmondjam mit tegyenek és nem is áll jogomban, de nem tehetek róla, ha szemem olyan jól lát át több dimenzión keresztül, mit az éppen benne álló személy el sem tud képzelni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy én mekkora guru vagyok, hiszen ha benne vagyok a helyzetben, én sem látok mindig kristálytisztán. Ez az effekt: a jó tükör szindróma. Nem szeretném más karmáját magamra vállalni, de azt sem szeretem nézni, ha más szenved és toporog egy helyben, amikor csak a kellő löket hiányzik neki, azaz egy, igazán jól odacélzott mondat. Szolidan, szelíden, de kimondom. Lehet, akkor éppen nem én leszek a legkedveltebb személy a szemében, de aztán tudom, hogy át fog alakulni a szemlélete erről. Ha mások erről a feladatomról ítélkeznek, azaz ő dolguk. Az enyém pedig az, hogy meglássam és kimondjam. A mai világban az őszinteség a legnagyobb kincs. Én legalábbis így tekintek rá. Szerintem sok m
További információk