Szőnyi Nikoletta/Lélektréner

Mai napon, ismételten tiszteletlen, megalázó bánásmóddal találkoztam, mint azt látom és hallom mindig, mindenhonnan. Siralmas. Tulajdonképpen a rabszolgatartók jobban tartották anno a feketéket, mint most a "magyarokat" a "munkáltatók". Felháborító és bicskanyitogató stílus.., ami persze jellemzi önmagát, akiből a szenny távozik, de ez mit sem változtat azon, hogy azon kívül, hogy rontja a társadalmat, önmagával sincs semmilyen kapcsolatban, hiszen belenéztem a szemébe, és láttam, hogy belül egy nyuszi. Valójában retteg. Persze onnan kezdődik, hogy nem ismeri önmagát, a fizikai árnyékvilágnak engedelmeskedik és tudatlan, éppen ezért csak a megalázó bánásmód az, amit ő "fegyverének" tekint. Szégyen. 10 perc alatt megsemmisítem azzal, ha tükröt mutatok neki. Egyszerűen a szavak is nehezen jönnek egymás után az ujjaimra, mert megdöbbentő, mit tesznek embertársaimmal "ezek". És az emberek ezt hagyják, miközben azon túl, hogy törvénytelen keretek közö

Kedves Barátaim! Miért féltek a szerelemtől? Miért féltek lelketek odaadni másnak? Miért féltek szeretni? Miért bujdostok, miért fojtjátok el az érzelmeiteket? Miért? Miért? Miért? Hiszen lelketek másra sem vágyódik, csak arra, hogy szeretve legyen és hogy szeressen! De Ti ismét ego uralta világotoknak hisztek és tartózkodtok eme csodálatos, magasztos, felemelő érzéstől. Meg merem kockáztatni, már sejt szinten is alig emlékeztek rá. Ez természetesen ismét csak a hatalomnak a játéka, mely arra való, hogy messzire szakítson benneteket önmagatoktól. Hiszen ebben a csodálatos mámorban tudtok a legjobban magatokra eszmélni, ahol nincs kétség, csak egység! Mert a két lélek egyesül. Egyesül a nászban, amivel őrületes magasságokba és távlatokba tudtok teremteni. Nem, ez nem csak egyfajta álomvilág ez nem csak az a fajta csöpögős nyál, amire most sokan gondoltok. Itt a probléma. Sokat gondolkodtok és nem hagyjátok felszínre törni önvalótokat, ami csodálatos dolgokra képes. Vágyjátok a talmi örö

Kedves Mindenki! Arra szeretném felhívni a figyelmeteket, miszerint nagyon nem éltek. Azt hiszitek, hogy ha belehelyezitek magatokat a Mátrixba, avagy munkahelyre tuszakoljátok be a testeteket, akkor az az élet! Igen? És észrevettétek már, hogy a napi 12 órás vagy olykor még hosszabb robot, nem hogy élni nem hagy benneteket, de még pihenni sem? Pedig az alapjogok egyike a pihenéshez való jog. És ezt a lélek meg is követelné, ha hallgatnátok hívó szavára. De nem! Ti azt hiszitek, az a helyes, ha magatokkal sosem foglalkoztok. De ebben az "időbeosztásban" nem csak hogy magatokkal nem tudtok foglalkozni, hanem a többi emberrel sem, a kapcsolatotokkal sem és a szórakozással sem. Nagyon sok esetben rombolóan használjátok az egyébként bennetek rejlő órási építő energiát. Ez sem nektek, sem társaitoknak nem válik hasznára... Miért nem foglalkoztok magatokkal? Mert féltek! Féltek önmagatok lenni és féltek nemet mondani! Azt hiszitek, hogy a rablánc az élet? Hogyan nevezitek magatokat