A változás örök..
..és ráadásul, ahol én megjelenek, ott tuti elkezdődik a változás. Tudom, nagy feladat, hogy másoknak megmondjam mit tegyenek és nem is áll jogomban, de nem tehetek róla, ha szemem olyan jól lát át több dimenzión keresztül, mit az éppen benne álló személy el sem tud képzelni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy én mekkora guru vagyok, hiszen ha benne vagyok a helyzetben, én sem látok mindig kristálytisztán. Ez az effekt: a jó tükör szindróma. Nem szeretném más karmáját magamra vállalni, de azt sem szeretem nézni, ha más szenved és toporog egy helyben, amikor csak a kellő löket hiányzik neki, azaz egy, igazán jól odacélzott mondat. Szolidan, szelíden, de kimondom. Lehet, akkor éppen nem én leszek a legkedveltebb személy a szemében, de aztán tudom, hogy át fog alakulni a szemlélete erről. Ha mások erről a feladatomról ítélkeznek, azaz ő dolguk. Az enyém pedig az, hogy meglássam és kimondjam. A mai világban az őszinteség a legnagyobb kincs. Én legalábbis így tekintek rá. Szerintem sok m