A változás örök..
..és ráadásul, ahol én megjelenek, ott tuti elkezdődik a változás.
Tudom, nagy feladat, hogy másoknak megmondjam mit tegyenek és nem is áll jogomban, de nem tehetek róla, ha szemem olyan jól lát át több dimenzión keresztül, mit az éppen benne álló személy el sem tud képzelni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy én mekkora guru vagyok, hiszen ha benne vagyok a helyzetben, én sem látok mindig kristálytisztán. Ez az effekt: a jó tükör szindróma.
Nem szeretném más karmáját magamra vállalni, de azt sem szeretem nézni, ha más szenved és toporog egy helyben, amikor csak a kellő löket hiányzik neki, azaz egy, igazán jól odacélzott mondat. Szolidan, szelíden, de kimondom. Lehet, akkor éppen nem én leszek a legkedveltebb személy a szemében, de aztán tudom, hogy át fog alakulni a szemlélete erről.
Ha mások erről a feladatomról ítélkeznek, azaz ő dolguk. Az enyém pedig az, hogy meglássam és kimondjam. A mai világban az őszinteség a legnagyobb kincs. Én legalábbis így tekintek rá. Szerintem sok megrekedt léleknek igenis nagy segítség.
Már csak azzal szeretnék valamit kezdeni, hogy többen értsétek meg a mondanivalómat. Mert ugyan hihetetlen: Magyarországon élünk, magyarul beszélünk, és ráadásul nyelvtanilag helyesen, de sokan nem értitek a mondanivalót. Hogy miért nem? Mert a szavak egymásutánja más, mint máshol és ez az illúzió (hiszen a mátrixban/a látható világban: minden illúzió): más frekvenciára lép, mit amit fületek/elmétek eddig hallott. Ez, amolyan emelő lépcsőfok, melyet csak akkor tudtok értelmezni, ha egotokat elkezditek lepakolgatni: néha az egyik sarokba, néha a másikba.
Hogy hogyan tudjátok ezt eszközölni?
Meditációval, elmélyüléssel, hogy tudatosabbak legyetek, hogy többet rezonáljatok a lélek frekvenciáján, s ha elmétekben tartózkodtok, akkor is élhető, intelligens és teremtő gondolatok hagyják el a kaput és ugyanezen a kapun, csakis hasonló vagy emelő frekvenciák léphessenek be a fejetekbe.
Ezekkel a sorokkal szeretnék nektek egy kis mécsest tartani, remélem sikerül! :)
Tudom, nagy feladat, hogy másoknak megmondjam mit tegyenek és nem is áll jogomban, de nem tehetek róla, ha szemem olyan jól lát át több dimenzión keresztül, mit az éppen benne álló személy el sem tud képzelni. Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy én mekkora guru vagyok, hiszen ha benne vagyok a helyzetben, én sem látok mindig kristálytisztán. Ez az effekt: a jó tükör szindróma.
Nem szeretném más karmáját magamra vállalni, de azt sem szeretem nézni, ha más szenved és toporog egy helyben, amikor csak a kellő löket hiányzik neki, azaz egy, igazán jól odacélzott mondat. Szolidan, szelíden, de kimondom. Lehet, akkor éppen nem én leszek a legkedveltebb személy a szemében, de aztán tudom, hogy át fog alakulni a szemlélete erről.
Ha mások erről a feladatomról ítélkeznek, azaz ő dolguk. Az enyém pedig az, hogy meglássam és kimondjam. A mai világban az őszinteség a legnagyobb kincs. Én legalábbis így tekintek rá. Szerintem sok megrekedt léleknek igenis nagy segítség.
Már csak azzal szeretnék valamit kezdeni, hogy többen értsétek meg a mondanivalómat. Mert ugyan hihetetlen: Magyarországon élünk, magyarul beszélünk, és ráadásul nyelvtanilag helyesen, de sokan nem értitek a mondanivalót. Hogy miért nem? Mert a szavak egymásutánja más, mint máshol és ez az illúzió (hiszen a mátrixban/a látható világban: minden illúzió): más frekvenciára lép, mit amit fületek/elmétek eddig hallott. Ez, amolyan emelő lépcsőfok, melyet csak akkor tudtok értelmezni, ha egotokat elkezditek lepakolgatni: néha az egyik sarokba, néha a másikba.
Hogy hogyan tudjátok ezt eszközölni?
Meditációval, elmélyüléssel, hogy tudatosabbak legyetek, hogy többet rezonáljatok a lélek frekvenciáján, s ha elmétekben tartózkodtok, akkor is élhető, intelligens és teremtő gondolatok hagyják el a kaput és ugyanezen a kapun, csakis hasonló vagy emelő frekvenciák léphessenek be a fejetekbe.
Ezekkel a sorokkal szeretnék nektek egy kis mécsest tartani, remélem sikerül! :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése