Kapcsolatok II.
Van a szerelem és van az érzés, ami nagyon jó. Nagyon jó is lehetne, ha elmédet nem állítanád mellé őrzőnek, hogy mindenről lebeszéljen. Ti annyira féltek. Azt mondjátok, hogy a szerelemtől féltek , féltek, hogy kihasználnak benneteket. De kit lehet csak kihasználni? Aki nem tudatos, aki nincs tisztában Önnön magával. És aki, (most jön csak a fekete leves) aki nem is akarja magát megismerni, mert bár titkon sejti, hogy milyen is ő, de nem vallja be magának, hanem minden maszlaggal takarja azt el. Azt hiszi, hogy így jobb!
Szóval sokan vagytok a várakozás álláspontján, de mire vártok? Hogy majd elillan személyetek azon része, akivel nem vagytok jóban? Amely rész miatt pontosan ugyanolyan tükröket, vagy épp az ellenkezőjét vonzzátok magatokhoz azért, hogy el tudjátok fogadni magatokban és tudjátok orvosolni énetek azon részét, mely most, vagy előző életetekben sérült. De mihelyst megérzitek, hogy egy adott ember felől több energia árad: akkor beindul bennetek a félelemérzet, és gyorsan felveszitek a nyúlcipőtöket. Aztán az illető elmegy, ti pedig újból vágyjátok a szerelmet, de azt a vonatot már elszalasztottátok. Így lehet játszani az ego: macska-egér játékát!
Barátaim! Olyan sok dolgot lehetne orvosolni a kapcsolatokkal, hogy azt ti el sem tudjátok képzelni. Ehelyett az elmétekkel megdumált, jól bevált konszenzuszban éltek és tartjátok magatokat távol a gyógyulástól. Pedig nem a túlkomplikált utat kellene választani, hanem a nagyon egyszerűt. Míg tökéletes elfogadásba kerültök magatokkal, több "állomásra" érkeztek el. Ezek lennének a kapcsolatok, melyekbe ha bele sem mentek: mit fejlődtök?
Vagy benne vagytok olyanban, aminek már nincs "haszna", "értelme".
Sose bírtam, ha valahol a szőnyeg alá söprést választják a dolgok őszintén való megbeszélése helyett.
Sajnos elég ehhez az, ha az egyik ember nem őszinte. Akkor abban a kapcsolatban az egyik szenved. Régen az volt a menő, ha tovább szenved a kapcsolatban, míg meg nem eszi a fene. Szó szerint. Ma mi megy? Vagy bele se megy a kapcsolatba ( mert ugye fél, hogy meglátja saját magát és az az igazi csúf igazság) Vagy kapcsolatról kapcsolatra jár, akár csak ágyról ágyra. Most mondjátok meg nekem: ez egészséges?
Tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy ti hol jártok éppen! Definiáljátok azt, hogy merre akartok tartani és tegyétek meg az első lépést! Igazi, tiszta szívből. A többit hagyjátok el!
Jó utat!
Letty!
Szóval sokan vagytok a várakozás álláspontján, de mire vártok? Hogy majd elillan személyetek azon része, akivel nem vagytok jóban? Amely rész miatt pontosan ugyanolyan tükröket, vagy épp az ellenkezőjét vonzzátok magatokhoz azért, hogy el tudjátok fogadni magatokban és tudjátok orvosolni énetek azon részét, mely most, vagy előző életetekben sérült. De mihelyst megérzitek, hogy egy adott ember felől több energia árad: akkor beindul bennetek a félelemérzet, és gyorsan felveszitek a nyúlcipőtöket. Aztán az illető elmegy, ti pedig újból vágyjátok a szerelmet, de azt a vonatot már elszalasztottátok. Így lehet játszani az ego: macska-egér játékát!
Barátaim! Olyan sok dolgot lehetne orvosolni a kapcsolatokkal, hogy azt ti el sem tudjátok képzelni. Ehelyett az elmétekkel megdumált, jól bevált konszenzuszban éltek és tartjátok magatokat távol a gyógyulástól. Pedig nem a túlkomplikált utat kellene választani, hanem a nagyon egyszerűt. Míg tökéletes elfogadásba kerültök magatokkal, több "állomásra" érkeztek el. Ezek lennének a kapcsolatok, melyekbe ha bele sem mentek: mit fejlődtök?
Vagy benne vagytok olyanban, aminek már nincs "haszna", "értelme".
Sose bírtam, ha valahol a szőnyeg alá söprést választják a dolgok őszintén való megbeszélése helyett.
Sajnos elég ehhez az, ha az egyik ember nem őszinte. Akkor abban a kapcsolatban az egyik szenved. Régen az volt a menő, ha tovább szenved a kapcsolatban, míg meg nem eszi a fene. Szó szerint. Ma mi megy? Vagy bele se megy a kapcsolatba ( mert ugye fél, hogy meglátja saját magát és az az igazi csúf igazság) Vagy kapcsolatról kapcsolatra jár, akár csak ágyról ágyra. Most mondjátok meg nekem: ez egészséges?
Tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy ti hol jártok éppen! Definiáljátok azt, hogy merre akartok tartani és tegyétek meg az első lépést! Igazi, tiszta szívből. A többit hagyjátok el!
Jó utat!
Letty!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése