Nézz máshogy az életedre!
Én se vagyok mindig tudatos lény, de az biztos, hogy igyekszem az életemet afféle perspektívából szemlélni, melyre Ti azt szoktátok mondani, "de hiszen az olyan nehéz"... és még azt: "mert te olyan pozitív vagy"!
De kérdem én: Miért lennék saját magam ellensége és miért várjam el, hogy valaki mellém álljon, ha én magam és a helyzetem mellé nem állok? Hát persze, hogy ezt teszem és ez eredményes! :)
Szóval ez például azt jelenti, hogy bár nincs saját lakásom, de mindig van hol laknom, mindig van mit ennem. Ha abból a szemszögből nézem, hogy siránkozok, akkor mondhatnám azt, hogy: jajj de nekem sajátra lenne szükségem, meg miért nincs(?) és ehhez hasonlók. De nem ezt teszem, hanem szívből örülök az efféle van-nak is :)
Vagy ha nincs munkám, de alkalmakkor megtalálnak kérésekkel, akkor megint sírhatnék, hogy csak ez van: de ehelyett: örülök annak, mikor azt csinálom és hogy adhatok! :)
Vagy: nincs munkám, viszont emiatt van időm: tanulni! És nem azt mondom, hogy "de" (ego) ha nincs munkám, nincs pénzem kifizetni a sulit.. DE!! --> Igenis van! Nem is gondolok ilyenekre előre: hanem bízom magamban! És ez nagyon fontos! Mert ez az alap, hogy minden körülmények között megbízz magadban! Hiszen Te mindig ott vagy magadnak! Nah ehhez igen: kell az a bizonyos önbizalom, ahhoz pedig az, hogy ismerd önmagad! (Mindig ide térek vissza!) Nah szóval, mikor megtörténik ez a bizalom, megadom magamnak a gondolatbeli előnyt, akkor minden úgy is úgy jön össze, ahogyan az neked meg vagyon írva. Szóval, ha az utadon jársz, akkor minden meg is teremtődik hozzá. Kezd el ezt megfigyelni! Meg azt, hogy hányszor beszél az egod magad ellen! Iszonyatosan sokszor! De ezt a programot tudod törölni, csak légy mindig jelen és figyeld meg! Aztán válts át teremtésbe és mondj igent magadra és a dolgaidra!
Miután ezt megértettétek, és teszitek (ez nagyon fontos), akkor jöhet a következő:
Cselekedjetek magatok mellett!
Szívből kívánom, hogy sikerüljön Mindenkinek! :)
Letty!
De kérdem én: Miért lennék saját magam ellensége és miért várjam el, hogy valaki mellém álljon, ha én magam és a helyzetem mellé nem állok? Hát persze, hogy ezt teszem és ez eredményes! :)
Szóval ez például azt jelenti, hogy bár nincs saját lakásom, de mindig van hol laknom, mindig van mit ennem. Ha abból a szemszögből nézem, hogy siránkozok, akkor mondhatnám azt, hogy: jajj de nekem sajátra lenne szükségem, meg miért nincs(?) és ehhez hasonlók. De nem ezt teszem, hanem szívből örülök az efféle van-nak is :)
Vagy ha nincs munkám, de alkalmakkor megtalálnak kérésekkel, akkor megint sírhatnék, hogy csak ez van: de ehelyett: örülök annak, mikor azt csinálom és hogy adhatok! :)
Vagy: nincs munkám, viszont emiatt van időm: tanulni! És nem azt mondom, hogy "de" (ego) ha nincs munkám, nincs pénzem kifizetni a sulit.. DE!! --> Igenis van! Nem is gondolok ilyenekre előre: hanem bízom magamban! És ez nagyon fontos! Mert ez az alap, hogy minden körülmények között megbízz magadban! Hiszen Te mindig ott vagy magadnak! Nah ehhez igen: kell az a bizonyos önbizalom, ahhoz pedig az, hogy ismerd önmagad! (Mindig ide térek vissza!) Nah szóval, mikor megtörténik ez a bizalom, megadom magamnak a gondolatbeli előnyt, akkor minden úgy is úgy jön össze, ahogyan az neked meg vagyon írva. Szóval, ha az utadon jársz, akkor minden meg is teremtődik hozzá. Kezd el ezt megfigyelni! Meg azt, hogy hányszor beszél az egod magad ellen! Iszonyatosan sokszor! De ezt a programot tudod törölni, csak légy mindig jelen és figyeld meg! Aztán válts át teremtésbe és mondj igent magadra és a dolgaidra!
Miután ezt megértettétek, és teszitek (ez nagyon fontos), akkor jöhet a következő:
Az elengedés művészete. Hogyan hajtható végre? Szerintem ez
mindenkinél más. Az enyém: először is megértettem: nincs szükségem az anyagba
beragadva élni. Szárnyaló lélekként élhetek, ha elengedem a szerelmet, a
vágyaimat. Meditáltam/lok. Nem gondolok semmire, csak vagyok. Szabad vagyok. :)
És eztán egyszerre több területről is jöttek a lehetőségek. Ebből felismertem,
hogy mindent elengedtem..., ami jelenleg visszatartott. Félreálltam a saját
utamból... :)
Cselekedjetek magatok mellett!
Szívből kívánom, hogy sikerüljön Mindenkinek! :)
Letty!
Szia
VálaszTörlésKicsit kötekednék a fentebbi bejegyzés egyes részeivel. Már oly sokszor hallottam mostanában ezt a "monológot", hogy mindent elengedni és akkor boldog leszel. Kérdés az, hogy ezt hogy tudod megcsinálni egy anyagi világban, ahol 10 emberből 8 ott tesz neked keresztbe ahol nem szégyell...???
Másik oldala a dolognak, hogyha elengedjük a vágyainkat, a szerelmet, stb anyagi dolgokat, akkor mi a fenének is élünk egyáltalán. Engem pl a vágyaim, és jövőbeni ismeretlen tart vissza attól hogy ne feküdjek a vonatsínre.
Lemondtam a szerelemről 24 évesen, mert 1000+1. próbálkozásra is csak a szenvedés jön össze, a felesleges körök futása, és nem a nagy összeborulás. Ettől jobb nekem? Nem, mert 100%ig nem tudom elengedni, hisz ha bekapcsolom a tv-t erről beszél, ha a rádiót szerelmes dal szól, ha a neten meg 3x-sa az előbbi 2 nek.
Anyagiakról is lemondottam, mivel tudom hogy bizonyos dolgokra nem vagyok képes. És ez nem önbizalom kérdése, hanem inkább nevelés kérdése. Mégse érzem magam sem jobb sem boldogabb embernek, inkább érzem azt hogy hogy a francba lehettem 10-20 millióból én a legerősebb megfogantatásom pillanatában??
Oké, lemondhat az ember dolgokról, én is megtettem, meg ringathatja magát álomvilágban, és mondogathatja hogy "ez jó így" attól még nem lesz jó, és nem toppan be senki az életébe, nem hullik pénz, sem munka az ölébe.
Kedves DDX!
VálaszTörlésElőször is! Engem sosem érdekel más, sőt: lehet, hogy szerencsésnek mondanál engem, de nekem sose tesz keresztbe senki! (Nem volt ez mindig így, de mióta máshogy állok a dolgokhoz: így van!) Másra úgy tekintek, mint magamra és én sem teszek senkinek keresztbe: sőt!!! Ahogy tehetem, csak adok és adok nekik!
Figyelj: nem kötelező elengedni a vágyakat, ez csak egy tanács, melyet eldönthetsz, hogy betartasz vagy sem. Nekem bejött. Hiszen megértettem és meg is érzem a lelkemmel, hogy nem a külső dolgok azok, melyekkel többnek és jobbnak érzem magam, hanem pont ezeknek az elengedésével. Mert ez a legnehezebb. De ezt is meg tudtam tenni és meg is lett az eredménye. Szóval nekem sokkal inkább a belső fejlődésem az érdekem és ebben az a meglepő, hogy ahogy belülről fejlődöm, az aztán kívül is meglátszik, vagyis sokkal inkább megkapok dolgokat. De még egyszer mondom, nem kötelező kipróbálni, csak egy saját tapasztalatot írtam le.
Igen, mondjuk 100 % nélkül nem is fog menni. Mondjuk én se TV-t nem nézek, se rádiót nem hallgatok. De megfigyeltem, hogy pont addig kapok hasonló dolgokat magam elé, míg igazán el nem engedem azt, ami nekem oly nagy szenvedést okozott. Hiszen minek is tartanám meg, ha fáj?
Ha így állsz hozzá ehhez az egészhez, és kapaszkodsz a rosszba és a nemekbe, akkor valóban felesleges bármilyen elengedés is!
Sose felejtsd el: mindig te választod meg azt, hogyan állsz dolgokhoz.
Volt idő, mikor én is így gondoltam és semmilyen atyánkfia nem
tudott meggyőzni a másik oldali gondolkodás helyességéről.
Aztán egyszer csak megtettem a megfelelő lépést és átálltam a másik oldalra.
Ne feledd: csak egy döntés és aztán gyakorlás. Nem mondtam, hogy könnyű lesz, de hogy aztán minőségében meg fog változni az életed, az egészen biztos!
Köszönöm az érdeklődésedet:
Letty!