Hazugság kontra igazság

-
Miért van az, hogy az egész világ hazugságban él? Miért van, h jobban kapaszkodunk bele, mint bármi másba? A hazugságért emberek képesek ölni is.. frown hangulatjel Ha véletlenül kapnak egy igaz tükörképet egyből megrendülnek, dobálódznak, menekülnek, szaladnak vissza éppen a hazug kapcsolataikhoz, a hazug énképükhöz.
Mo egész rendszere hazugságra épül és ebben nem különböznek a benne élő emberek sem. Hazudnak reggel, délben és este. Hazudnak maguknak, a "párjuknak", a gyerekeiknek. Mi lesz ìgy? Mi van most?
Igazságos törvényeket akarunk, igazságos gyakorlatot, igazságos béreket... miközben mi mindannyian a saját életünkben is mindent szembepisilünk.
Rémisztő képek egy felsővezetésről, az alatta élő társadalomról és az ebben lévő kapcsolatokról.
Vajon mennyire lehet még ferde a tükör és ki szab gátat ennek a fertőnek, ha nem az egyéni lelkület...????!!!!
Sohasem másra kell mutogatni, hanem egyszerűen megváltozni és akkor a másik illetve az ő élete is változik és nagyobb szinten pedig a társadalom is.. Én ezt támogatom..
Tudom, h az igazság szubjektív. Azt is tudom, h a legnehezebb dologra tettem fel az életemet, de nem hivatkozhatunk folyton erre és közben kisiklik az életünk ( a saját és az össztársadalmi is) a kezeink közül.
Tudom, hogy szubjektív szinten az igazság verziói mások és mások. Tudom, hogy az ego tökéletes magyarázatokat tud kreálni, hogy meg tudja tartani a hazug szintet önmagának. De ugye figyelünk kívülre is!? Elvárunk. Elvárjuk, hogy mindenki megközelítőleg igazságos legyen velünk. És tegyétek a szívetekre a kezeteket. Ugye, hogy egy negyedannyira sem vagytok elégedettek, ahogyan ezt felétek használják? Hát akkor Ti miért csináljátok így? Amilyen a mosdó, olyan a törölköző.
Egy szó mint száz. Kezdjünk el önmagunkba nézni és ne ijedjünk meg. Lássuk meg és bocsássuk meg magunknak azt, amit ott látunk. Soha sincs késő új útra lépni. Hiszem, hogy minden fejlődés bennünk van, semmi sem szabhat neki gátat, csakis a hatalmasra növesztett ego.
Itt az idő, hogy meggyúrjuk  ;)

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Megengedem magamnak a szerelmet...

-
Kép
.., hogy szeretve legyek. Minden bizonnyal nem csak én vagyok/voltam abban a cipőben, akivel kiskorában elhitették, hogy ő nem szerethető, hogy hülye és hogy sorolhatnám. Ezek az emberek, vagyis mi: nagyon nehezen engedik meg maguknak azt, hogy szeresse őket egy másik lélek. Talán még fiatalabb korodban igen, de akkor is lesz majd valami kifogás meg nyafogás azért, hogy vége legyen a kapcsolatnak. Meg is történik. Aztán egyedül marad. Majd jönnek a próbálkozások, de az ember, akit sosem szerettek: megtiltja magának a továbbiakban is, h szeretve legyen, hiszen ez égett a tudatalattijában, ami az élet minden területén átveszi a hatalmat a tudatos vagy tudattalan emberi lény felett. És jön a verkli. Ezt ezért, azt meg azért löki el magtól és közben azt mondja, hogy ez az ember ezért, az meg azért nem való hozzá. Persze ezt csak az ego mondja, hogy alátámassza és megtartsa a szeretetlen állapotot. pedig az nem vezet sehova. Öl, butít, elvesz, rombol. Nem a szerelem az, ami ezt teszi. Ez me
További információk

Kapcsolatok II.

-
      Van a szerelem és van az érzés, ami nagyon jó. Nagyon jó is lehetne, ha elmédet nem állítanád mellé őrzőnek, hogy mindenről lebeszéljen. Ti annyira féltek. Azt mondjátok, hogy a szerelemtől féltek , féltek, hogy kihasználnak benneteket. De kit lehet csak kihasználni? Aki nem tudatos, aki nincs tisztában Önnön magával. És aki, (most jön csak a fekete leves) aki nem is akarja magát megismerni, mert bár titkon sejti, hogy milyen is ő, de nem vallja be magának, hanem minden maszlaggal takarja azt el. Azt hiszi, hogy így jobb!       Szóval sokan vagytok a várakozás álláspontján, de mire vártok? Hogy majd elillan személyetek azon része, akivel nem vagytok jóban? Amely rész miatt pontosan ugyanolyan tükröket, vagy épp az ellenkezőjét vonzzátok magatokhoz azért, hogy el tudjátok fogadni magatokban és tudjátok orvosolni énetek azon részét, mely most, vagy előző életetekben sérült. De mihelyst megérzitek, hogy egy adott ember felől több energia árad: akkor beindul bennetek a félelemérzet,
További információk

A lélek szabadságának a megélése

-
Kedves Mindenki! Arra szeretném felhívni a figyelmeteket, miszerint nagyon nem éltek. Azt hiszitek, hogy ha belehelyezitek magatokat a Mátrixba, avagy munkahelyre tuszakoljátok be a testeteket, akkor az az élet! Igen? És észrevettétek már, hogy a napi 12 órás vagy olykor még hosszabb robot, nem hogy élni nem hagy benneteket, de még pihenni sem? Pedig az alapjogok egyike a pihenéshez való jog. És ezt a lélek meg is követelné, ha hallgatnátok hívó szavára. De nem! Ti azt hiszitek, az a helyes, ha magatokkal sosem foglalkoztok. De ebben az "időbeosztásban" nem csak hogy magatokkal nem tudtok foglalkozni, hanem a többi emberrel sem, a kapcsolatotokkal sem és a szórakozással sem. Nagyon sok esetben rombolóan használjátok az egyébként bennetek rejlő órási építő energiát. Ez sem nektek, sem társaitoknak nem válik hasznára... Miért nem foglalkoztok magatokkal? Mert féltek! Féltek önmagatok lenni és féltek nemet mondani! Azt hiszitek, hogy a rablánc az élet? Hogyan nevezitek magatokat
További információk